A K-vitamin legfontosabb szerepe a vér alvadási képességének befolyásolása a véralvadáshoz szükséges fehérjék összetapadásának támogatásával.
Amennyiben a szervezet véralvadási folyamatai egészségesen működnek, úgy a test vérzéssel járó sérülése esetén az érpályában található véralvadási faktorok aktiválódnak, melynek eredményeként végül elzáródik a vérző nyílás – ez szervezetünk védekezési mechanizmusa a nagy mennyiségű vérveszteség elkerüléséért. A véralvadás egészségtelen működése esetén a vérzés ideje megnyúlik, illetve vérzékenység is előfordulhat.
A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, bár ennek ellenére nem raktározódik hosszú ideig a szervezetben. A K1-vitamint elsősorban a zöld leveles növényekben találhatunk, mint például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj, valamint a tej- és tejtermékek, és a máj.
A szervezet számára szükséges K-vitamin mintegy felét K1-vitamin formájában a táplálékkal készen visszük a szervezetbe, a szükséglet másik fele pedig a bélben megfelelő előanyagokból keletkezik a jótékony hatású bélbaktériumok közreműködésével, ez a K2-vitamin. Ebből következik, hogy vegyes táplálkozás és egészséges bélflóra esetén a szervezet ellátottsága kielégítő.
Az egyoldalú táplálkozás veszélyei
K-vitamin hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak.
Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefír fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.
Pótlása indokolt súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin tartalmú készítményeket szedni.
Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei.
Kik ne szedjenek K-vitamint?
Véralvadásgátló gyógyszereket szedőknek viszont oda kell figyelniük a bevitt K-vitamin mennyiségére, mivel a nagy mennyiségű vitamin ellensúlyozza a véralvadásgátló szer hatását. Ez nem jelenti azt, hogy a trombózisra hajlamos betegek nem ehetnek például brokkolit vagy káposztát, csak arra kell figyelniük, hogy folyamatosan körülbelül azonos mennyiséget kell fogyasztaniuk ezekből az ételekből.
Vérzékeny betegek sem fogyaszthatnak túl nagy mennyiségű K-vitamint a véralvadást segítő gyógyszerrel, mert túlzottan megnőhet a véralvadás veszélye a két szer együttes hatása miatt.
