A farsangi szezon végén kezdetét veszi a nagyböjt időszaka. A tél után testünk – lelkünk várja már, hogy a természet megmutassa erejét: sóvárgunk a tavaszi napfény, a friss levegő, virágillat, a madárcsicsergés után – melyekkel együtt mi magunk is feltöltődünk, szinte újjászületünk! Vitathatatlan, hogy a tavasz egyik legfontosabb mozzanata a Húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepkör. 

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus a keresztre feszítés után a harmadik napon – vasárnap – feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzedelmeskedett a halál felett.

Valláson kívül is megjelenik tartalmában a feltámadás, és újjászületés, hiszen a hosszú, hideg tél után tavasszal maga a természet is megújul, új életre kél. Ennek az ünneplése egybeesik a pogány gyökerekkel rendelkező termékenységi ünnepekkel, melyeket a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak.

Honnan ered a húsvét szó?

Húsvét a 40 napos nagyböjti időszak végét jelzi. A katolikus kereszténységben böjt alatt a húsmentes táplálkozás a kívánatos. Ezt követően ezen a napon – tehát Húsvét napján lehet újra húst fogyasztani, azaz „húst- vételezni”.

A német Ostern, illetve az angol Easter szó eredete egy tőről fakad: Ostara, egy germán istennő, a tavasz keleti úrnője, (kelet németül, ost, angolul: east) ünnepe pedig éppen a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

Mikor ünnepeljük?

A Húsvét egy mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy nincsen konkrét helye a naptárunkban. 

Ünneplése attól függ, hogy az adott évben a tavaszi-nap éj egyenlőséget (március 21.) követően mikor van az első holdtölte. A holdtölte utáni első vasárnap lesz ugyanis Húsvét vasárnapja. Ez legkorábban március 22-re, legkésőbb pedig április 25-re eshet.

Idén április 17-én ünnepelhetünk.

Húsvéti népszokások

A népi hiedelmek szerint a szentelt barka, véd a rontás ellen, de mennydörgés és villám elhárítására és gyógyításra is szolgál. A virágvasárnapon felszentelt barkát azonban nem szabad a házba vinni, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák. Ehelyett az udvaron a földbe kell tűzni, így az elűzi a férgeket, de torokfájás és gyomorégés ellen is kiváló.

Szintén ezen a napon villőzés során a falubeli lányok villőnek nevezett, szalagokkal, esetleg kifújt tojásokkal feldíszített faágakkal járták a házakat. A villő házba vitelével jelképesen behozták a tavaszt.

Nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, így megszűnik a harangozás egészen nagyszombatig. Ezen a napon a jó termés reményében spenótot főztek, így Zöldcsütörtöknek is hívták.

Nagypéntek a gyász napja, amikor szigorúan tilos volt állattartással, földműveléssel foglalkozni. Nem gyújtottak tüzet és kenyeret sem sütöttek.

Nagyszombaton szokás volt a ház körülseprése, hogy ily módon elűzzék a kígyókat, békákat és boszorkányokat. A nagyhéthez kapcsolódó takarítási tevékenység részeként ehhez a naphoz kötődik a féregűzés is. Ilyenkor szentelték meg a keresztelő vizet és a tüzet is.

Húsvétvasárnaphoz is kapcsolódik munkatilalom, továbbá az ételszentelés hagyománya. A hívők a délelőtti misére letakart kosárral érkeztek. A kosárban sonka, kalács, tojás, bárányhús és bor is volt. Jelképesen a bárány Jézus áldozatára, a bor Krisztus vérére, a tojás pedig az újjászületésre utal.

A főtt tojás családilag történő közös elfogyasztása a magyar néphagyományok szerint az összetartást, összetartozást jelzi: ha életük során valamikor eltévednek, jusson eszükbe, kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és így mindig hazatalálnak.

Miért fontos, hogy piros legyen a tojás?

A tojásfestés szokásával az egész világon találkozhatunk. Vallásos megközelítésben a vörös, piros szín Jézus vérét szimbolizálja. Régen, a piros színnek védelmező erőt tulajdonítottak, és a szerelmet is jelképezi. Klasszikusan a vöröshagyma héját használták tojásfestéskor, ezzel érték el, hogy pirosas-vöröses színe legyen. 

Áldott, boldog húsvétot!